GYIK
Azt tapasztaljuk, annak ellenére, hogy az emberek egyre tájékozottabbak a mai hőszivattyúk terén, még mindig sok emberben az a kép él, hogy egy hőszivattyús beruházás nagyon drága és a technológia bonyolult, komplex kivitelezést igényel. Ez régen lehet, hogy tényleg így volt. 10-15 évvel ezelőtt még, ha valaki azt mondta, hogy hőszivattyú, akkor mindenki a víz-víz, talajkollektoros, geotermikus, gépekre gondolt. Ezek tényleg komoly beruházással és bonyolult telepítéssel, nagy helyigénnyel járnak még ma is, ha erre szavaz az ügyfél. A jó hír, hogy a levegő-víz hőszivattyúk a mai modern alkatrészeknek és hűtőközegnek köszönhetően nagyon hatékonyak és végtelenül egyszerű a telepítésük. Nem igényelnek földbe fektetett csövezéseket, kutak fúrását, nagy rongálást az ingatlanban, hiszen a környezeti levegőből nyerik ki az energiát, amit hasznosítanak befelé. Emiatt sokkal költséghatékonyabbak mint régi társaik. A beruházási költség ellenére, ami jóval kevesebb mint régi társaiknál, még mindig ez a leghatékonyabb és legjobban megtérülő fűtési mód, a környezetre gyakorolt zéró káros anyag kibocsátásáról nem is beszélve.
A köztudatban sok féle hőszivattyú típus kering. Mi kizárólag a levegő-víz hőszivattyúkkal foglalkozunk (hűtés, fűtés, HMV, medencefűtés), amik nincsenek semmilyen engedélyeztetéshez kötve, nem jár kutak fúrásával, földbe fektetett csövezéssel. A környezeti levegőből nyerik ki az energiát, amit hasznosítanak befelé. Telepítésük viszonylag egyszerű, hasonlóan a klímákhoz.
Fizikából (termodinamika) talán még emlékszünk, hogy a hőátadás mindig a melegebb közeg felől a hidegebb közeg felé történik. Ilyen pl. ahogyan a radiátorokban keringetett meleg víz fűti a helyiséget.
Azt is tudni kell, hogy az abszolút nulla (−273,15°C = 0 K) feletti hőmérsékletű közegnek (pl. levegő) még van entalpiája és entrópiája, azaz egy -10°C (vagy akár -25°C) hőmérsékletű levegőből még bőven tudunk hőenergiát kinyerni.
A levegő-víz hőszivattyú működését leginkább a hűtőgépekhez lehet hasonlítani. Az alapok nagyon hasonlóak. Itt nagy mennyiségű levegőt áramoltatunk át a gép elpárologtatóján, amelyben a hűtőközeg kering. Mivel a hűtőközeg alacsonyabb hőmérsékletű, mint a külső levegő, ezért hőt tud felvenni abból (akár -30°C hőmérsékleten is képes erre). Az elpárologtatón átáramoltatva gőz halmazállapotúvá kezd alakulni és a bivalyerős kompresszor segítségével forró gőz lesz belőle a nagynyomású térbe juttatva. A nagy teljesítményű hőcserélőn (kondenzátor) keresztül átadja a hőt a ház felé keringetett fűtővíznek, majd a hűtőközeg folytatja útját és az expanziós szelep segítségével alacsony nyomású térbe juttatjuk, azaz lehűtjük, amitől újra folyadék halmazállapotúvá válik és a folyamat kezdődik előröl. Ez történik fűtés üzemmódban. Hűtés esetén fordítva zajlik a folyamat.
Az inverteres technológiának, a jó minőségű kompresszornak és a modern hűtőközegnek köszönhetően ezen gépek hatékonysága ma már rendkívül jónak számít. Ezt fokozzuk még az általunk speciálisan megtervezett rendszerrel illetve egyedi fűtésvezérléssel.
A jósági tényezője (COP) jóval 4 feletti, főleg ha elegendő a 35-40 Celsius fokos előremenő hőmérséklet, de még radiátoros fűtés esetén is bőven 3 felett van az átlagos COP.
Ez azt jelenti, hogy harmada annyi áramot fogyasztanak mint egy cekaszos, villanykazános, kerámia fűtőpaneles, infrapaneles fűtés esetén.
Pl. egy 220 négyzetméteres 100 éves vályog házat (szigetelt tető, új nyílászárók), radiátoros fűtéssel egy 18 kW-os teljesítményű hőszivattyú évi 6500 kWh áram fogyasztásával fűt, 21 – 21.5 Celsius fokos belső hőmérsékletet tartva. Ez egy 5-6 kW-os napelemes rendszerrel, szaldó elszámolásban teljes mértékben hozható, vagy h-tarifával (jelenleg 23Ft/kWh) évi kb. bruttó 150.000 Forintból jön ki. (valós példa, 3 éves folyamatos fogyasztás méréssel alátámasztva)
A levegő-víz hőszivattyúkat szerkezetileg két főbb csoportba soroljuk: monoblokk és split, azaz osztott rendszerű.
A monoblokkos rendszereknél a hűtőkör egésze a kültéri egységben van, tehát itt történik meg a hő (meleg vagy hideg) átadása a ház felé keringetett víznek.
A split, azaz osztott rendszerű gépeknél van egy kültéri és egy beltéri egység (mint a klímáknál) amely két egység között megoszlik a hűtőkör. Tehát itt magát a hűtőközeget keringetjük a kültéri és a beltéri egység között. A kültéri egységben van az elpárologtató és a kompresszor, a beltéri egységben pedig a hőcserélő (kondenzátor), amely átadja a hőt a ház felé keringetett víznek.
A split gépek telepítése valamivel bonyolultabb és ez által költségesebb is. Mindkettőnek van előnye és hátránya is.
Személy szerint mi a monoblokkos gépeket részesítjük előnyben mivel költséghatékonyabbak, egyszerűbben szerelhetők és nem kell a hűtőközeget bevinni az ingatlanba. Kiemelt szempont a fagyvédelem, de szerencsére ezt viszonylag könnyen és megbízhatóan meg tudjuk oldani. Több módszerünk is van rá. Az elmúlt 3-4 évben nem volt ebből sohasem gond.
Természetesen ma már a válasz: IGEN. A modern hűtőközegek és a jó hatásfokú mai hőszivattyús technológiának köszönhetően már tudunk akár 60-70°C hőmérsékletű előremenő vizet is előállítani.
Ennek köszönhetően alkalmas a hőszivattyús fűtés radiátorok esetén is. Amennyiben ilyen igény van, kiemelt szerepet kap az ingatlan energetikai állapotának a figyelembe vétele, szükség esetén javítani azon, mivel ilyenkor ez kiemelkedően befolyásolja, hogy mekkora teljesítményű hőszivattyúra lesz szükség, valamint, hogy mekkora lesz ennek a villamos energia fogyasztása.
A bejegyzés címe picit viccesen hat és természetesen csak átvitt értelemben értendő.
A tapasztalatunk azt mutatja, hogy a leghatékonyabban úgy lehet a hőszivattyút üzemeltetni, ha egy úgynevezett hőközpontot alakítunk ki, egy „hidrováltót”. Ennek a szerepét a fűtési/hűtési illetve a használati meleg víz puffer tartályok töltik be. A hőszivattyúval előállított meleg vizet ezekben tároljuk és amikor az ingatlan kéri a fűtést, HMV-t, akkor a hőközpont az ami ellátja ezt a feladatot. Így alakulnak ki a primer és szekunder körök, amik között a hőközpont van.
Míg legtöbben a hőszivattyúra úgy gondolnak mint a fűtés alternatívájára, addig természetesen alkalmas használati melegvíz előállítására és hűtésre is.
Fűtés esetén alkalmas felület (padló, fal, mennyezet), radiátoros és úgynevezett fancoil berendezéssel való fűtésre is.
Használati melegvíz előállítás esetén szükség van egy plusz HMV tartályra is. Tehát ez plusz helyigénnyel és plusz költséggel jár. Meglévő ingatlanoknál sokan úgy döntenek, hogy a használati melegvízhez megtartják a meglévő kazánt, bojlert, stb.
Hűtés igény esetén a helyzet picit bonyolultabb, főleg meglévő ingatlanoknál. Amennyiben nincs kiépítve mennyezet (felületi) hűtés rendszer vagy fancoil-os rendszer, akkor ez plusz felújítással és beruházással jár, ugyanis a hűtés nem történhet sem padló sem radiátoros rendszeren keresztül. Ehhez szigetelt csövezésre, erre a célra kiépült hőleadókra van szükség. Meglévő ingatlanoknál legtöbben maradnak a klímás hűtésnél amennyiben van ilyen igény.
Semmi sem lehetetlen, viszont meglévő ingatlanoknál sok kompromisszummal és jelentősebb plusz beruházással lehet elérni, hogy mindhárom funkcióját kiaknázzuk a hőszivattyúnak.
Természetesen az új építésű ingatlanokat már szinte kivétel nélkül úgy tervezik, hogy a hőszivattyú mindhárom funkciót tudja biztosítani.
Szerencsére sem az épületben sem a gépészeti oldalon nem jár rombolással a telepítés. Két lyukat kell fúrni az épületbe bevezetett csövezéshez, illetve a meglévő fűtésrendszer megfelelő osztópontjára kell rácsatlakozni a vízkörrel. A referencia képeknél lehet látni pár példát erre.
Természetesen amennyiben pl. radiátoros rendszerről át szeretne térni az ügyfél fan-coil hőleadókra, akkor előfordulhat, hogy a csövezést újra kell gondolni, illetve áramot kell biztosítani ezen berendezéseknek. Ez mind a vállalt fűtéskorszerűsítés szintjétől függ. Az esetek nagy többségében viszonylag egyszerű beavatkozásról van szó.
Fontos szempont a kültéri egység is és a beltéri egység (split esetén), illetve a puffer tartály(ok) elhelyezhetősége.
A kültéri egységnél fontos, hogy jó légáramlást biztosítsunk neki, tehát falak, kerítés, növények a megfelelő távolságban legyenek tőle, miközben az is szempont, hogy minél kisebb távolságra legyen a beltéri berendezéstől, a túl nagy hőveszteség elkerülése végett.
A beltéri egységek pedig minél közelebb legyenek az osztóponthoz (fűtés, hűtés), meglévő kazánhoz, fűtőberendezéshez, stb.
Ezek helyigénye nagyban függ a szükséges gép méretétől (azaz mekkora teljesítményű gép kell), illetve hány literes puffer tartály(ok)ra van szükség.
Lakossági termékek esetén a legnagyobb beépítési méretek pl. Szélesség: 2m, Magasság: 2m, Mélység: 1m a kültérihez és 1.1m átmérő x 2m magasság a pufferekhez.
Ezekhez kell biztosítani a legoptimálisabb helyet kültéren és beltéren.
Lakossági gépek esetén a kültéri egységek maximum 57db zajkibocsátással járnak. Nagy átlagban ennél jóval csendesebbek, ugyanis az inverter gondoskodik arról, hogy a külső hőmérséklet és a fűtési intenzitás függvényében szabályozza a teljesítményt (kompresszor, ventilátor). Csak annyira megy amennyire szükséges. Tehát -15 Celsius fok esetén hangosabb mint +7 Celsius fok esetén.
A mai gépek esetén már nem kell aggódni, hogy zavarjuk a szomszédot a zajjal, lehet, hogy az ő régebbi klímája hangosabb mint a mi hőszivattyúnk.
A szükséges betáp ellátás a gép típusától / teljesítményétől függ. 18 kW-os gépeket a 3 fázis mellett még rá tudunk kötni 1 fázisra is (pl. új h-tarifa igénylésnél ez lehet szempont). A 18 kW feletti teljesítményűeket már csak 3 fázisra kötjük.
Lakossági fogyasztók esetén a maximum 32 A fázisonként bőségesen elegendő, de az is csak a nagyobb teljesítményű gépeknél szükséges. A felméréseink során ezek az adatok pontosan meghatározásra kerülnek a tervezhetőség miatt.
A gépekre 3 év teljes körű garancia van. Ezen felül a Panasonic és Highly kompresszorokra 5 év garancia, a Danfoss hőcserélőre 7 év garancia, a puffer tartályokra pedig 3 év garancia adott. A beépítésre 1 év garanciát vállalunk.